Beszélgetés a mai költőről, a mai költészetről

Április 3-án, szerda este a Kereskényi Sándor irodalomtörténész által irányított Posztmodern Távlatok Művelődési Műhely keretében Halmosi Sándor felolvasó estjére került sor.

A rendezvénynek a Szatmárnémeti Református Gimnázium adott otthont, ezért a költőt és a jelenlevőket Szilágyi Éva, a tanintézmény igazgatónője köszöntötte, ezt követően pedig az irodalomtörténész vette át a szót.

A rendezvény témája a mai magyar költő értelmiségi hivatása, feladata, valamint a költészet szerepe napjainkban volt. Kereskényi a beszélgetés elején több olyan érdekes témát is fölvetett, amelyeket időkorlátok miatt nem lehetett mélyebben boncolgatni, de szó volt a költői nyelvről, arról, hogy miről is szól tulajdonképpen a költészet.

„A költészet nem különálló diszciplína, hanem életmód. A költészet mindig az elevenségről szól, nem technika, hanem lélek és lélekemelés." - mondta el Halmosi, aki szerint nincs olyan költői nyelv, ugyanis az állítólagos határok a mi fejünkben vannak.

A beszélgetés során elhangzott, hogy a szónak és a gondolatnak ereje van, ugyanis ha gondolunk valamire, kimondunk valamit, ezzel megváltoztatjuk a dolgok lényegét. Halmosi „Ibrahim" című verseskötetéből olvasott fel néhány költeményt, régebbieket és újakat egyaránt. Megismerhettük a költő Ars Poeticaját, megtudhattuk, hogy miért adta egyik versének a „Dichtung und Wahrheit" címet, illetve szó esett arról is, hogy milyen gazdag a magyar irodalom és a kortárs költészet más európai nép irodalmához, költészetéhez képest.

A rendezvény végén Kereskényi azt kívánta a fiatal költőnek, hogy legyenek még olyan költők, akik úgy hisznek a vers erejében, mint ő és vigye tovább azt, amire hivatott.

Egyébként Halmosi április 3-4-én rendhagyó irodalomórákat is tartott a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, a „Tudj többet, legyél jobb" rendhagyó oktatási hét keretében. A műhelymunkák keretében szintén elhangzott a kérdés, hogy van-e költői nyelv, valamint az is, hogy miért van itt az ideje a szabad versnek és miért egyre nehezebb klasszikus verset írni.

„A vers nem olyan mint a próza. A versben nem lehet mindent elmondani, nem magyaráz. Igazán csak ott kezdődik el, amikor véget ér azért, hogy az olvasó továbbgondolhassa" - mondta el Halmosi a csütörtöki műhelymunka keretében, amelyen közel tíz, az irodalom iránt érdeklődő diák vett részt.